Erich Kästner: Emil és a detektívek ; A két Lotti

Emil és a detektívek: adva van egy sötétkék ünneplős iskolás fiú - nem szereti az ünneplő ruhát -, egy Kalapocska nevű berlini lányka - ez a csúfneve -, továbbá egy Berlinig közlekedő vonat fülkéje - itt szokott kezdődni a bonyodalom. Az ismeretlen tényező: egy keménykalapos úr - nézzünk csak alaposan a körmére. A többi tényezőnek elég csak a nevét említetünk: egy szálloda a téren, valahol Berlingben, ne meg egy kis bankfiók. Ha ezeket a tényezőket egymással kapcsolatba hozzuk, a megoldás a világirodalom egyik legismertebb gyermekregénye lesz, igazlmas krimi, a felnőtt krimik szabályai szerint alakulva, de mégis túlnőve azokon, hiszen éltető eleme a humor, a Kaland. Rajta, nyomozzunk együtt Emillel, de valahogy el ne felejtsünk közben nevetni!**** A két Lotti: melyik gyerek nem gondolt még arra, mennyire jó lenne egy ikertestvér, aki úgy hasonlítana rá, hogy még az édesanyjuk sem tudná megkülönböztetni őket? Nos, Kästner regényében két ilyen kislányról van szó. Ráadásul még nem is ismerik egymást, mert szüleik régóta elváltan élnek, s egyik az apjánál, másik az anyjánál nevelkedik. Az ikrek egy gyermeknyaralóban találkoznak, és rájönnek, hogy testvérek. Hasonlóságuk sok mulatságos bonyodalmat okoz, de a két kislány komolyabb dolgot tervez: ki akarják békíteni az elvált szülőket, s ezért szerepet cserélnek. Hogyan viselkedik mindegyik a megváltozott élethelyzetében, és miképp sikerül tervük végrehajtássa.