Emil Seeliger: Hotel Sacher

"Minden világvárosban vannak idegenek számára készült paloták, melyek a nép kulturális tradíciójának hívebb kifejezői, mint a híres épületek és a történelmi szobor művek. Parisnak van Majessticszállója, Londonnak Langham- és Carlton-szállója, Newyorknak Gotham- és Breevort-hotelje. Ezek azok a szállodák, amelyek sok száz más, akármilyen luxussal berendezett szálloda felett állnak, mert - mint ott mondják - a legelőkelőbb „Créme de la Créme", a nemzetközi társaság legfelsőbb ezrei itt szállnak meg, hogy „egymásközt" lehessenek. Az a társaság keresi fel ezeket a szállodáikat, mely - állítólag a nyugati civilizáció képviselője lévén - az uralkodó osztály minden előnyét egyesíti magában és még a bajok, a tévelygések közepette is megőrzi a második természetévé vált „nonchalante" viselkedést. A bécsi Hotel Sacher még a nyugati világvárosok előkelő szállodáinál is valódibb képviselője volt a bécsi léleknek a Habsburg-monarchia összeomlása előtti időkben. Sebastian bécsi újságíró azt írta erről a szállodáról: A Hotel Sacher az a Hotel Ausztria volt, amelynek szobáiban és éttermeiben a császári ház főhercegei és a magas arisztokrácia fordult meg, valamint azok a magasrangú bel- és külföldi személyiségek, akik kapcsolatba akartak jutni velük. Esténkínt és éjszakánkint - ha nem is csinálták, de - bevezették, megbeszélték, megkritizálták és áldomással ünnepelték Ausztria történelmének, sőt a világtörténelemnek egyes epizódjait ..."

A borítója hiányzik.