A könyveknek megvan a maguk sorsa - tartja a közmondás, Braune könyvének sajátos sorsa pedig különösen figyelemre méltó.
Amikor 1932 nyarán - a "Lázadó fiatalok" Berlinben megjelent, a szerző már nem élt; még mielőtt a korrektúrát olvashatta volna, fürdés közben belefulladt a Rajnába. A nácizmus hatalomra jutása előtti utolsó esztendő volt ez, s a halott szerző regényét a német kommunisták és a haladó közvélemény örömmel fogadta. 1933. május 10-én azután az Unter den Lindenen az Állami Operaház előtt Braune könyvei is elégtek azon a máglyán, amelynek lángjaiban a fasiszták örökre meg akarták semmisíteni a haladó és humanista német irodalmat.
Hosszú, nehéz évek múltak el, amíg az első német munkás-paraszt államban újra megjelenhetett a könyv.
Fiatal, munkanélküli gépkocsivezető életének huszonnégy órája tárul elénk e könyv lapjain, s egy hirtelen fellobbant szerelem hátterében kirajzolódik az utolsó évét élő weimari Köztársaság társadalmi ellentmondásokkal terhes, bonyolult képe.