Nikolaus Lenau (1802 - 1850) a német romantika egyik legnagyobb lírikusa úgy volt osztrák költő, hogy apja sziléziai nemesúr, anyja pedig Pest megye főügyészének a leánya. Diákéveit magyar fiúk közt töltötte el. A gimnáziumot Sátoraljaújhelyen kezdte és a pesti piaristáknál végezte. Utána a pozsonyi Jogakadémián, majd a magyaróvári Gazdasági Akadémián készült az életre. De egyre többet akart tudni. Beiratkozott a Bécsi Egyetemre, ahol előbb gazdagította jogi ismereteit és belekóstolt az orvostudományba is. Végül még a heidelbergi egyetemen filozófiát hallgatott. Mindeközben a zenében képezte magát, érett korára kitűnően hegedült. A zene ritmusa és dallama jól érezhető nyomot hagyott költészetén is. Később számos zeneszerző komponált melódiát verseihez.
Már 30 éves volt, amikor kipróbálta az amerikai életet. Ez időre már szűk olvasói körökben elismerték, kedvelték költeményeit. És amikor visszariadva az amerikai üzletiességtől hazaérkezett, már beletartozott a német költészetbe. Ezek az évek a romantika felemelkedését és fénykorát jelentették. Lenaut a német nyelvterületen túl is jelentékeny korszerű lírikusnak fogadták el, majd az epikus költészetben is fontos maradandó műveket alkotott. Élményvilágának java része magyar tájakhoz és a magyar nép jellegzetes alakjaihoz kötötte. Az Alföld folyóival, a Tiszával és a Marossal, a puszták és nádasok kitűnően beleillettek a romantika egzotikumigényébe. Az alföldi parasztok, a csikósok, vízi emberek, a bakonyi betyárok érdekességekként. népesítették be költészetét. Visszatérő alakja Miska, a lovon élő magyar paraszti nép jellegzetes alakja. A magyar népzene dallamai német nyelvű költeményeinek ritmikájában is jól felismerhetők. Egyébként nem csak személyes ismeretségben volt Vörösmarty-val, később Petőfi-vel is, de kölcsönös elismeréssel stílusban és világfelfogásban is hatottak egymásra. Első verseskötetének megjelenése 1830-ban talán a leghatásosabb megindítója volt az akkor Európa-szerte elterjedő Magyarország-romantikának.
(Literatura)