"Vasárnaponkint a neu-tittaui templomban ült Thiel pályaőr, kivéve azokat a napokat, amikor szolgálatban volt vagy beteg volt és az ágyban feküdt. Tíz év lefolyása alatt kétszer volt beteg; egyszer egy mellette elhaladó vonat mozdonyáról esett rá egy széndarab és belevetette összezúzott lábbal a pálya árkába, másodszor egy borospalack repült neki a mellének egy vágtató gyorsvonatról. Ezen a két baleseten kívül nem volt semmi a világon, ami távol tudta volna tartani a templomtól, hacsak szabad ideje volt. Az első öt évben egyedül kellett megtennie az útat Schön-Schornsteinből, egy Spree-menti telepről Neu-Zittauba. Egy szép napon aztán egy gyönge és beteges külsejű nőszemély társaságában jelent meg, aki az emberek véleménye szerint kevéssé illett az ő herkulesi alakjához. És megint csak egy szép vasárnapon ünnepélyesen odanyújtotta a kezét ugyanennek a nőszemélynek egész életre szóló frigyre. Két éve ült már a fiatal, gyöngéd nő az ő oldalán a templom padján; két éve tekintgetett már beesett finom arca az ő időjárástól megbarnult arca mellett az ősrégi énekeskönyvbe - és egyszer csak a pályaőr megint csak egyedül volt, mint azelőtt. Az előző hétköznapok egyikén megszólalt a lélekharang : ez volt az egész. A pályaőrön, az emberek úgy mondották, alig lehetett változást észrevenni. ..."
SZÉPIRODALOM / Német irodalom kategória termékei
Gerhart Hauptmann: Thiel pályaőr ; A soanai eretnek
Fordító:
Kiadás:
Budapest,
Kiadó:
Kategóriák:
Német irodalom Regény, elbeszélés Nobel-díjas írók
Nyelv:
Magyar
Sorozat:
Terjedelem:
144 p.
Kötésmód:
félvászon
tartalom:
leírás:
Felszámolt könyvtár bélyegzőjével.