Kosár
Tartalmilag e munka két fő részből tevődik össze. Az elsőben a folklór művészettípusának meghatározása és más művészettípusokkal való kapcsolatainak jellemzése található meg. A második részben leíró jellegű áttekintés következik a folklór válfajairól, különböző területeiről.
I. RÉSZ
A FOLKLÓR MINT A MŰVÉSZET SAJÁTOS VÁLFAJA
A folklór helye a társadalomtörténeti fejlődésben
Mi a folklór, mi a folklorisztika és mi a folklór művészet?
A folklór és a nem-folklór művészetek kialakulása és összefüggése
1. Az egyes művészi minőségek és egész művészetek eredete
2. A mágia szerepe a művészetek keletkezésében
3. Az antropomorfizálás a művészetben és a vallásban
4. A művészi alkat és tudat kibontakozása
5. A művészet társadalmi korszakai és a munkatevékenység
6. A művészet három típusáról
7. További nehézségek a művészettípusok elhatárolása körül
8. A folklór alkotások hitelességének formái
9. A folklór művészet kapcsolatai
10. A folklór művészet jellemzése
11. Összefoglalás
A folklór művészet értékelésének szempontjai
II. RÉSZ
A FOLKLÓR JELENSÉGEINEK RENDSZERE
A) A folklór jellegű művészetek
I. Képzőművészetek
1. Díszítőművészet
2. Ábrázolóművészet
II. Folklór jellegű irodalom
1. Folklór epika (epikus népköltészet)
2. Folklór líra (lírai népköltészet)
3. Folklór dráma (drámai népköltészet)
a) Színjátékszerű szokások
b) A tulajdonképpeni folklór dráma
III. Folklór jellegű zene
IV. Folklór jellegű tánc
V. Lehetségesek-e egyéb folklór jellegű művészetek?
VI. A folklór jellegű művészetek tartalmi és formai jellemzői
VII. A folklór jellegű művészetek társadalmllemzői
B) A folklór jellegű tudományok
C) A folklór jellegű köznapi tudat
D) Kapcsolatok a folklór egyes részei között
