Hagyomány és hagyományalkotás. Tanulmánygyűjtemény

"A közreadott három tanulmány különböző szemlélettel készült, a hagyomány fogalma kapcsolja össze őket. A hagyomány a közelmúltban került a társadalomtudományokban a figyelem előterébe és vált az emberi cselekvést, illetve a társadalom működését magyarázó elméletek részévé – analitikus értékű tudományos fogalommá. Ebben a folyamatban az itt közölt három írásnak fontos szerepe volt. Egymáshoz időben meglepően közel jöttek létre – Edvard Markarjan és Edward Shils tanulmánya egyaránt 1981-ben jelent meg, az a kötet, amiből Eric Hobsbawm tanulmányát idézzük, 1983-ban – mintegy igazolva a hagyomány tudományos vizsgálata iránti igény időszerűségét különböző kutatási területeken és a világ különböző részein. A hagyomány fogalma természetesen a közműveltség, irodalom, s pontosabb kifejtés nélkül a kutatás szintjén is használatos volt, kétféle ideológiai színezettel is. Egyrészt a haladás, modernizáció szempontjából negatív, retrográd, olykor kifejezetten megbélyegző értelemben, másrészt – például a helyi kultúrák védelmében, az azokat föloldó, világméretű kulturális egységesüléssel szemben – értékelő színezettel. Az utóbbi értelemben használták a hagyományfogalmát az európai „nemzeti néprajztudományok” is, és az ipari forradalom, városiasodás, polgárosodás hozta „gyökértelen” új viselkedésmintákkal szemben a „népi kultúra” visszaszoruló megnyilvánulásai minősítettek hagyománynak."