Platthy György, Rónai Béla: Népművészet

"A szép fölismerésére, befogadására és változatos megvalósítására való nevelés, az érzékeny és helyes közízlés kialakítása nem köthető ugyan egyetlen tantárgyhoz, de tagadhatatlan, hogy a rajzórák ennek kitűnő alkalmai. A rajztanár nevelőmunkájának forrásai, eszközei, támogatói között pedig joggal tartjuk számon a népművészeti alkotások roppant gazdagságát. A néphagyomány, a népi kultúra szerves része a nemzeti művelődésnek. Az általános iskola oktató-nevelő tevékenységében tehát csak akkor lehet a tanár munkája eredményes, ha kellően tájékozott a népi műveltséganyagban, ha ismeri annak főbb területeit, közöttük a népművészetet. Rajz szakos tanáraink a vizuális nevelésben semmiképp sem nélkülözhetik azokat az értékeket, amelyek a népművészetben rejlenek. Ilyen megfontolások alapján került be a népművészet mint tantárgy a rajz szakos hallgatók óra- és vizsgatervébe. A népművészet megismerése egyúttal abban is segíti a rajztanárt, hogy sikeresen közvetítsen a magas művészet és a néptömegek között. Csak így remélhető, hogy munkájának eredményeként mind többen értik meg, fogják fel századunk nagy művészeinek, alkotóinak üzenetét is, minthogy a magas művészet napjainkban sok tekintetben a népművészet hagyományos elveit teszi magáévá, ezekből kiindulva hozza létre alkotásait. Könyvünk tankönyv. Ez szabja meg tartalmát, szerkezetét és stílusát. Kötelességünknek éreztük tehát a népművészetről, különösen a magyar népművészetről szóló összefoglaló munkák, tanulmányok és cikkek gondos számbavételét, hogy így korszerű összegezést adhassunk rajz szakos tanárjelöltjeink kezébe. Ez az összegzés azonban a tankönyv megszabott terjedelme miatt inkább csak vázlatnak tekinthető."

A gerinc felső szélein szakadás.