Borbola János: Csillagszoba. Út a szakkarai piramisfeliratok magyar nyelvű olvasatához

Az idő múlása létünk legfájóbb pontja. Jószerével nincs is jelenünk, hiszen mire tudatosul bennünk, hogy vagyunk, addigra már elkéstünk, és csak voltunk. Fennmaradásunk valódi rejtélye mégis a jövő. Csodálatos nyelvünk igéinket csak jelen és múlt időben ragozza, következésképpen őseink más jövőben reménykedtek. Unas fáraó szakkarai piramisfeliratai is erről tanúskodnak. Könyvünkben az óbirodalmi uralkodó Teremtőjéhez vezető túlvilági útját követjük. A Fohászok magyar nyelvű olvasata során kísérőivel, hányattatásával, a keresztúttal, a két-kör tanával, egyszóval az őskeresztény hittételekkel ismerkedünk meg. A fizikai elmúlás számára nem volt azonos a megsemmisüléssel. A földi élet folytatásaként az arra érdemeseket a Nílus-partiak igazmondóvá, azaz magyarrá avatták. A "csillagszoba lakó" Hunn Íjász már magyarként léphetett be az Élők birodalmába. A legelső piramisfeliratok tanúsága szerint nyelvünk ősén megszólaló király üzenete így hangzik: magyarnak nem születni - magyarnak lenni kell...