tartalom:
"Hölgyeim és uraim, vegyék fel legmelegebb ruháikat, ha van prémes bundájuk, ne sajnálják előszedni a naftalinból, s ha van jó meleg teveszőr vagy akár jegesmedvebőr-takarójuk, terítsék magukra, mert oly vidékekre utazunk, - túl a 60. északi szélességi fokon, túl a sarkkörön, sőt túl a 70. északi szélességi fokon is - ahol sokszor a legvastagabb, legmelegebb ruha is kevés az Északi Jeges-tenger fagyos szele ellen. Jöhet hóförgeteg, amely nulláslisztté őrli a havat s a ruházat legparányibb résén keresztül orozva belopja a nyakunkba vagy a hónunk alá. Jöhet olyan hideg, hogy orrunk percek alatt hófehérré fagy és nincs ellene más védekezés, mint felkapni a kutyaszánkó vágtatása közben egy marék havat és dörzsölni, dörzsölni addig, amíg meg nem pirosodik. [...]Az út, amelyre vállalkozunk, a legkevésbé sem kies, - ahogy romantikus utazók szokták ajánlgatni útleírásaikat, de érdekesebb és izgalmasabb, sőt veszélyesebb is, mint az afrikai utazások, vagy legalább is éppen olyan veszélyes, bár itt igazán a legkevésbé sem kell napszúrástól tartani. Ha nálunk a hőmérő lesüllyed mínusz húsz Celsius-fokra, katasztrófának érezzük, behúzódunk lakásunkba és nehezen szánjuk rá magunkat, hogy önként kimozduljunk a házból; lemondunk a kávéházról, a megszokott délutáni kaláberről, mert odakint kellemetlen, riasztó, kétségbeejtő veszélyesen hideg az idő. Ezen az úton, amelyre most indulunk, a húszfokos, szélcsendes hideg balzsamos, enyhe simogatás, amely mellett észak bennszülött nomádja kitűnően érzi magát. A gyerekek vidáman hancúroznak a hóban, a felnőttek kiülnek a sátor elé pipázni, a legény szerelmesen szorongatja kezét szíve választottjának, s eszük ágában sincs dideregni, panaszkodni az időjárás ellen."
Ár:
nincs raktáron, előjegyezhető