Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára

Magyarországon ez az első olyan terjedelmes kézikönyv, amely korunk színvonalán álló felvilágosítást ad a helységek, folyók, tavak, tengerek, tájak, hegyek, világrészek stb. nevének eredetéről. A "Földrajzi nevek etimológiai szótára" mintegy 6850 szócikkben mutatja be a földrajzi nevek származását. Minthogy azonban az ugyanarra a földrajzi objektumra vonatkozó földrajzi nevek (pl. Pécs, Pecuh, Pecuj, Quinque ecclesiae, Fünfkirchen, Sopianae) közös szócikkbe, az adott esetben "Pécs" alá kerültek, a feldolgozott nevek száma lényegesen nagyobb a szócikkekénél. Az eligazodást utalások könnyítik meg. A szócikkek címszavainak nagy része a mai Magyarország területéről való. Önálló szócikkben kap magyarázatot Magyarország valamennyi városának és községének a neve. (Ezek száma 1975-ben 3182.) Ehhez jönnek az egyéb magyarországi földrajzi nevek (kisebb települések, településrészek, folyók, tájak stb. nevei), valamint a Magyarországon kívüli elnevezések. A szócikkek három részből állnak: nyelvtörténeti adatokból, etimológiai magyarázatokból és irodalomjegyzékből.