E tanulmány azokra a küzdelmekre világít rá, amelyeket Székely János a debreceni nyomdászat, elsősorban az Alföldi Nyomda korszerűsítéséért, a szakmai és általános műveltség emeléséért s a bibliofilia megszerettetéséért folytatott. Kner és Tevan nyomdokait követte, hagyományaikra épített, de körülményei és lehetőségei meggátolták abban, hogy a bibliofilia korszerű értelmezésében s munkájuk színvonalában felzárkózhassék hozzájuk. Elsősorban munkastílusát, terveit, elképzeléseit s emberi magatartását igyekeztem felidézni: kutató, mérlegelő egyéniségét pszichológiailag is megértetni, hiszen egész alkotó tevékenysége, a kollektívát maga mögé felsorakoztató ereje sokban tulajdonítható kifinomult lelkiségének, a közösség törekvéseit helyesen felmérő és megértő képességének. A múltba tekintve, annak helyes értékelésével erősítette a jelenbe, a haladásba vetett bizalmat. Szívesen áldozta kevés szabad idejét fárasztó kutatásoknak, hogy cáfolhatatlan tényekkel okmányszerűen is igazolja a múlt értékeit és rávilágítson hibáira. Ez utóbbiak kendőzetlen feltárásával erősítette a felszabadulás után a nyomdai munkásság öntudatát. Székely János magatartásának s cselekedeteinek helyes értékelése, csak ezeknek a küzdelmeknek az ismeretében válhatott hitelessé.
ANTIK-VARIA / Nyomdászat kategória termékei
tartalom:
leírás:
Megjelent a Magyar Grafika 1968. 2. számának mellékleteként.
Ragasztott képekkel illusztrálva.