Gavriil Trojepolszkij: Feketefülű fehér Bim

Feketefülű fehér Bimmel esetlenül kedves kutyakölyök korában ismerkednek meg Trojepolszkij Állami Díjjal kitüntetett regényének olvasói. Bim gazdája, az öregedő, beteges és már bölcs újságíró nemcsak a vadászat, hanem az élet dolgaiban is szeretné eligazítani négylábú barátját - változó sikerrel. Az események békés menetét váratlan tragikus fordulat zavarja meg. A gazda kórházba kerül, Bim pedig kétségbeesett szívóssággal a keresésére indul. Közben megismerkedik a környező világgal, emberekkel, akik becézgetik, vigasztalják, védelmezik, etetik vagy elkergetik, becsapják, megrugdalják, és végül sintérkézre adják. Trojepolszkijtól távol áll a kutyaregények szokott érzelgőssége. Bimet azért sajnáljuk, mert becsületes, rokonszenves és főleg rászoruló embernek hiányzik, pusztulása emberi érzéseket tett - ha egy időre is - céltalanná, fölöslegessé. Ezeket az érzelmeket akarta regényével felkelteni Gavriil Trojepolszkij.