Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Ördögök

"Az Ördögökben sokáig egyszerűen Dosztojevszkij vallásos, reakciós nézeteinek egyszerű lenyomatát látta a kritika, ám idők jártával nemcsak arra derült fény, hogy regénytechnikailag szinte tökéletes alkotás, de arra is, hogy - korát, korának regénypoétikáját messze megelőzve - talán ebben a művében sikerült leginkább igazi eszmeregényt alkotnia, olyan művet, amely valódi "hús-vér" figurákkal, mélyen megalapozott szituációkkal, a realista regényépítkezés minden eszközével igazi filozófiai, történetelméleti, ontológiai mondandót képes sugározni, előlegezni tudja a huszadik század leginkább fontos regénymodelljeit. Egy forradalmi, "nihilista" csoport életéről számol be a mű, főszereplői ennek a csoportnak vezetői, legjelentősebb figurái. Verhovenszkij-Nyecsajev és Sztarvrogin a modern manipuláció megdöbbentően hiteles képviselői, belső világuk pedig - főleg végletességével, a konzekvenciák végiggondolásával - valóban démoni, "ördögi" arányokat nyer. A kor nagy kérdései, liberalizmus, szlavofilizmus, ateizmus, vallásos istentagadás, radikalizmus, pre-egzisztencializmus mind megkapja szellemileg hallatlanul elmélyített képviselőjét, képviseletét. A regény nagy jelenetei (Kirilov Isten ellen tudatosan lázadó öngyilkossága, Sztavrogin beszélgetése a szent sztareccel, emlékezése a gyermekleány megerőszakolására és a szerencsétlen teremtés végignézett öngyilkosságára stb.) a világirodalom kevés számú legnagyobb "epizódjai" közé tartoznak." Legeza Ilona