Alekszandr Kuprin: Szulamit

Kuprin három kis remekművét tartalmazza a kötet. A Szulamit a régmúlt időkbe viszi olvasóját. Salamon király és egy szinte még gyermekdeden ifjú parasztlány csodálatosan szép szerelmi történetét eleveníti fel, az Énekek énekének legszebb sorait harmonikusan szőve a történetbe, a történetben szereplő párbeszédekbe. E tiszta szerelem rövid életű. Szulamitot elpusztítja Salamon perverz környezete, de magát a királyt megajándékozza egy életre szóló s erőt sugárzó, nagy emberi érzéssel. A Gránátköves karperec a korabeli Oroszországot idézi meg. Ez is egy tragikus szerelem története, de itt a társadalmi különbségek már oly nagyok, hogy a kistisztviselő Vera hercegnő iránti tiszta vonzalmát meg sem értik. Száska, a kopott matrózcsárda, a Gambrinusz kis zsidó hegedűsea művészet és az emberség törhetetlen erejét jelképezi. Száska, a város kiebrudaltjainak kedvence mindig tudja, mikor mit kell játszania, mikor van szükség a bánat enyhítésére, s mikor a lelkesítésre. Ezt a jóban-rosszban együttérző, tiszta kisembert semmi sem tántoríthatja el hivatásától, s mikor a rendőrségen megnyomorítják, s többé nem hegedülhet, megtanul okarinán játszani, így folytatván azt, amire vállalkozott, mert: "Az embert meg lehet nyomorítani, a művészet azonban minden vihart kiáll, és végül is diadalmaskodik."