„A XIX. század három nagy orosz költője Puskin, Lermontov és Nyekraszov volt. Nyekraszov 1821-ben született. Gyermekéveit szülei földesúri birtokán tölti. A családján és jobbágyain zsarnokoskodó apa kérlelhetetlen szigorral jelöli ki fia jövőjét, mikor őseihez méltó pályára, a pétervári katonai akadémiára küldi. Az önálló gondolkodású fiú, aki már a jaroszlavi gimnáziumban verselni kezdett, elkerüli a tisztiiskolát, inkább az egyetem irodalmi előadásait hallgatja. Apja azonnal leveszi róla segítő kezét, valósággal kitagadja, de az ifjú költő vállalva a nyomort, tántoríthatatlanul tör célja felé. [...]
Nyekraszov költészetének egésze, bár más-más viszonylatban, művészi igényesség tekintetében úgy egészíti ki Puskin és Lermontov életművét a XIX. századi orosz irodalomban, ahogy a miénkben Petőfiét, Vörösmartyét Arany Jánosé. És aligha véletlen, hogy amiként a külföld számára Arany János a legnehezebben megközelíthető, az orosz triászból is Nyekraszov maradt a háttérben. Lermontov költészete nyugatiasabb, Puskin életműve sokszínűbb, Nyekraszové viszont súlyosabb, gyakran mélyrehatóbb társaiénál...”
SZÉPIRODALOM / Orosz irodalom kategória termékei
Nyekraszov: Versek, elbeszélő költemények
Kiadás:
Budapest, 1962
Kiadó:
Kategóriák:
Nyelv:
Magyar
Sorozat:
Terjedelem:
587 p.
Kötésmód:
félvászon