Az endocrin megbetegedések között kiemelkedő helyet foglal el a hazánkban is igen elterjedt Basedow-kór. A biokémiai kutatások eredményeként és a radioizotóp alkalmazáson alapuló módszerek kiterjedt alkalmazásával az utóbbi években ismertebbé vált a kórkép aetiologiája, bővültek a diagnosztikai és therapiás lehetőségek. A hazai irodalomban ez a monográfia foglalja össze a legújabb ismereteket, részletesen tárgyalva a Basedow- kór elméleti és gyakorlati problémáit.
A könyv szerzője húsz éve foglalkozik a pajzsmirigy fokozott működésével járó megbetegedésekkel, ezen belül elsősorban a Basedow-kórral. Munkájában részletesen tárgyalja a megbetegedés aetiologiáját, klinikumával és therapiájával nyert legújabb eredményeket, amelyeket saját megfigyeléseivel, kísérleti és vizsgálati eredményeivel egészít ki.
A pajzsmirigy élettani működését és a pajzsmirigyműködés szabályozását ismertető fejezetek után foglalkozik a szerző a Basedow-kór kórélettanával, ezen belül pedig elsősorban a thyreotrop hormon, a Long-Acting- Thyroid Stimulator és az autoimmunitás szerepét vizsgálja a megbetegedés kialakulásában. A legújabb eredmények alapján ismerteti a Basedow-kór klinikumát és a megbetegedés hatását az endocrin szervek működésére.
Részletesen kitér az utóbbi években kifejlesztett pajzsmirigyfunkciós próbákra, és kiemeli a közvetlen hormonmeghatározáson alapuló módszerek jelentőségét.
Elemzi a gyógyításra szolgáló különböző eljárásokat, és gyakorlati útmutatást ad. Végezetül ismerteti a könyv a Basedow-kór különleges formáit a kórszármazás, a klinikai kép és a therapia szempontjai szerint.