Ratkóczy Nándor: A lymphogranulomatosis kór- és gyógytana

A lympliogranulomatosis (lg.) napról-napra növekvő irodalma azt mutatja, hogy ez a rejtélyes kór, talán éppen rejtélyessége és sokfélesége miatt, évtizedek óta állandóan foglalkoztatja a tüneteket érdeklődéssel megfigyelő orvosokat és a rejtélyeket kutató tudósokat. A nagy összefoglaló munkák (Fábián 911, Ziegler 911, Trenti 925, Simonds 926, Terplan 928, Chevallier és Bernard 932, Sapino 934, Sternberg 9;6) oldalakon keresztül sorolják ide vonatkozó közlemények címeit. A monographiák nagyrésze kórboncnokok tollából származik s ennek megfelelően főleg a boncolás; adatokkal s azok alapján a kóroktan (aetiologia) kérdéseivel foglalkozik. A nagy belgyógyászati kézikönyvek elég mostohán tárgyalják a lg-t, mint aránylag ritka megbetegedést. Klinikai jellegű és a kórlefolyásokkal vonatkozó megfigyelések inkább az egyes esetekről szóló (casuisticus) közleményekben találhatók.
A lg. magyar irodalma nem mondható bőségesnek. Közülük magasan kiemelkedik nemcsak terjedelmével, de klasszikus felépítésével is nemrég elhunyt nagy kórboncnokunk, Buday Kálmán „Az lg. kórbonctana és szövettana” című monographiája. (Orvosképzés, 930.) A lg-sal foglalkozó többi magyar közlemény kisebb tárgykört ölel fel. Ez a körülmény indított arra, hogy e tanulmányomat eredeti tervemtől eltérően magyar nyelven írjam meg.