Hetényi Géza: Részletes belgyógyászat

Az orvostudomány folytonosan fejlődik és hogy egyre változó világában az orvosok és orvostanhallgatók eligazodhassanak, szükségük van vezérfonalra, amely tudásunk megállapodott tételeit rögzíti. Ezt a vezérfonalat az orvostanhallgatóknak a tankönyvek adják kezükbe.
Ellentétesek a nézetek afelől, milyen legyen a jó tankönyv. Sokan úgy vélik, hogy a legjobb tankönyv az, amely dióhéjban, sematikusan, lehetőleg pontokba szedve sűríti össze a nélkülözhetetlen tananyagot. Nem hiszem, hogy ez az út - a jegyzetek és kompendiumok útja - volna a helyes. Egyetemi előadásaimban sohasem követtem ezt az utat, hanem arra törekedtem, hogy a hallgató a belorvosi gondolkodást tegye magáévá, hogy az alapvonalak múlhatatlan elsajátításán felül az összefüggéseket is meglássa és ezek fölött gondolkodni kényszerüljön. Jelen tankönyvem is ezt a célt tűzte ki maga elé, és ebben része volt annak a körülménynek is, hogy amikor e könyv írásáról hallottak, számos gyakorló orvos is fordult hozzám azzal a kéréssel, hogy könyvem megírására közben az ő szükségleteikre is gondoljak. Ennek a feladatnak ezt a kettősségét olyan módon igyekeztem megoldani, hogy könyvemben bőven éltem apróbetűs nyomással. Ezek a részek elsősorban a gyakorló orvosnak és a belorvostan iránt különlegesen érdeklődő orvosadatok csak a tájékozás célját szolgálják, nem "betanulásra" valók!