Korrupciós jelenségek az önkormányzati közigazgatásban

Egy fővárosi kerületi önkormányzat úgy dönt, hogy díszkutat emeltet a városháza udvarára. A tárgyalásos közbeszerzési eljárásra három cég jelentkezik, egy Pestről, egy Budáról és egy Óbudáról. A polgármester személyesen tárgyal a három pályázóval. Először az óbudai vállalkozóval találkozik, és megkérdezi, hogy mennyiért vállalná a szökőkút kivitelezői munkáit. – 3 millióért – hangzik a válasz.
– És ez miből tevődik össze? – kérdezi a polgármester.
– Hát, 1 millió az építőanyag, 1 millió a munkadíj, és 1 millió a haszon.
A polgármester a budai céggel tárgyal legközelebb, amely 6 millióért vállalkozna a teljes munkára.
– És ez miből tevődik össze?
– Hát, 2 millió az építőanyag, 2 millió a munkadíj, és 2 millió a haszon.
Végül a pesti cég kerül sorra, amelynek a vállalkozói díja 9 millió forint. – Na és ez miből tevődne össze? – kérdezi a polgármester ezúttal is.
– Hát, 3 millió a polgármester úré, 3 millió az enyém, 3 millióért pedig megcsináltatnánk a munkát az óbudaiakkal.
A pályázatot végül – az összességében legjobbnak bizonyult ajánlattal – a pesti vállalkozó nyerte.