Mezőgazdasági géntechnológia

"Mint ismeretes, az Európai Unióhoz való csatlakozásunk következtében Magyarországnak el kellett döntenie, hogy a géntechnológiai úton módosított (GM) növények termesztését esetlegesen engedélyezi, vagy pedig moratóriumot, átmeneti mentességet kér. Magyarország így döntött, ezért 2005. január 20-án, a már az EU-ban engedélyezett fajtára, a MON 810-es fajtacsoportra mentességet kért. Ez a mentesség 2006 őszén újratárgyalásra került. Ha a nemzeti törvénykezés nem hoz olyan törvényt, ami szabályozná a hazai termesztést, akkor abban az esetben az Unió általános irányelvei lépnek életbe, azaz korlátozás nélkül a GM-növények termesztése megtörténhet ezen országokban, így Magyarországon is. Ezért a kormány benyújtotta az úgynevezett koegzisztencia-törvényt, amely valamilyen iránymutatást adott arra, hogy milyenek legyenek az egymás mellett termesztés szabályai a konvencionális, a bio- és a GM-növények esetében. Milyen kérdésekre keressük a választ? Én három kérdéskört írtam fel. Egyik, hogy vajon milyen lehet a GM-növények általános termesztésbe vonásának az emberre és az emberiségre gyakorolt hosszú távú hatása? Milyen lehet ezen belül az allergén hatás? Kialakulhatnak-e rezisztenciák? Milyenek a mellékhatások? Számomra azért izgalmas ez a kérdés, mert tudjuk, hogy az első ismert GM-növény létrehozása és termesztésbe vonása között csak 13 év telt el. Hol van ehhez egy emberélet, egy emberöltő? Vajon elégséges-e ez az időszak a vizsgálatra? A másik nagy kérdéskör számomra a gazdasági hatás. Vajon igazak-e azok a hírek, akik e mellett, a termesztés mellett kardoskodnak - és néhány európai ország ezt teljes egészében engedélyezte -, hogy olyan gazdasági előnyökkel jár-e, amelyekről a hírek szólnak?"