Piaget ,,nem enged egyetlenegy megjegyzést, egyetlen mozdulatot sem kisiklani a lélektani fogalmak hálójából. Ez teszi számunkra érthetővé, hogy nekilát megvizsgálni a gyermeki gondolkodást, helyesebben az értelmes visel- kedést a gyermek első életéveiben, még mielőtt az elkezdene beszélni. Itt tág tere nyílik Piaget-nak, hogy a biológiától kölcsönzött fogalmakkal (organizáció, adaptáció, asszimiláció, akkomodáció) közelítse meg az értelmi funkciókat, és magát az értelmet célszerű alkalmazkodásnak fogja fel. Sajátságos, meglepő párhuzamot talál a beszéd előtti és a beszéddel történő gondolkodás között. Csak a biológiában és a filozófiában egyaránt jártas elme képes ily sokrétű, gazdag elmélethez jutni, amelynek bizonyára még nagy szerepe lesz a mai lélektan képének kialakításában."
Lénárd Ferenc