Johan Bojer: A nagy éhség

Nyugtalanító és mégis nagyon megnyugtató könyv. Nyugtalanító a meséje: egy mélyről indult emberi életet kell követnünk benne, merészen meredek emelkedőkön át a még mélyebb zuhanásig. Ahogy a törvénytelen kis norvég fiúból - igaz, még északi mértékkel mérve is bámulatos energiájú emberpéldányról van szó - szinte máról-holnapra vagyonokat kereső, nagy feladatokat oldó, keresett mérnök lesz, hogy aztán falusi kovácsként fejezze be életét, ez tipikusan romantikus mesevezetés, pedig a könyvtől semmi sem áll távolabb, mint az olcsó romantika. Bojert ezek az éles cselekményfordulók nem érdeklik. Nem használja ki a felküzködés - regényben - olcsó diadalát, és a meredek zuhanásból sem csihol ki szomorúan kongó effektusokat. (Laziczius Gyula, Nyugat)