Louis Paul Boon: Menüett

Hárman táncolják a menüettet: egy férfi, egy asszony és egy gyereklány. A menüett szó eleganciát, finomságot, parfümöt, etikettet, urakat és dámákat idéz fel a képzeletben. Ez a hármas tánc azonban mit sem hasonlít a fenti képhez. A férfi: egy jégpincében dolgozik, s egyetlens zórakozása, hogy az újságokból kivágja a bőséggel tálalt híreket rémtettekről, gyilkosságokról, emberrablásokról, erőszakos nemi cselekedetekről. Az asszony: pedáns kispolgár, vallásos és konzervatív, aki a jégpince hőmérsékleténél is fagyosabb légkört teremt otthonukban. A kislány, szinte gyerek még, most nyitja rá igazán a szemét arra a világra, amely őt is elnyeléssel fenyegeti. Hármójuk táncában nincs könnyedség, nincs báj, nincs elegancia. Csak fojtott indulatok, keserűség, kiábrándultság. Hárman mesélik el közös életüket addig a pontig, amíg a férfi és a lány egymásra talál. Louis Paul Boon könyve lélektani remeklés: az elvadult, erőszakos élet dzsungelében magányosan, reménytelenül botorkáló emberek világának döbbenetes rajza.