Bernhard Jacobi: Beszélő kövek

Hogyan kerültek Stonhenge építményének hatalmas kőtömbjei felállításuk helyére?
Miképpen konzerválódtak a bornzkor észkai körzetének holttestei?
Hogyan jósoltak a teknősbékák páncélzatából a kínai papok sok ezer évvel ezelőtt?
Miképpen kerültek az ugariti házak romjai közé a krétai Kamaresz-vázák töredékei?
Miért űzte el II. Ammisztamur király mind a két feleségét?
Miképpen működtek az ókori Palesztina ércolvasztói?
Hogyan szelídítették meg a szkíták a lovakat?
Mi került elő a dél-oroszországi kurgánokból?
Kiket nevezhetünk keltáknak?
Ki volt a rejtélyes „elchei hölgy”?
Mit tudhatunk meg a Mahábhárata hősénekeiből?
Miért tér meg Asóka király a buddhizmushoz?
Mit szimbolizálnak az ősi Mexikó kicsiny agyagszobrocskái?
Hogy került a kokacserje Peruba?
Hol áll a Nap-kapu és a Puma-kapu?
Volt e valamilyen kapcsolat a hajdani San Agustin lakosai és a Húsvét-szigetek lakossága között?
Hogyan dolgozták fel az ősi időkben a rengeteg aranyat a quimbayák?
Bernhard Jacobi e könyvében az olvasó nemcsak az itt feltett kérdésekre talál kimerítő és régészeti-történeti kutatásokon alapuló tudományos választ, hanem számtalan hasonlóan érdekes, ismereteket bővítő tény „birtokosává” válik. A régészeti leírásokat a kötetben közölt mintegy másfélszáz fotó és ábra, a helyszíneket pedig a közölt rajzos térképek segítenek felidézni sok ezer év távlatából.