Eblát, a mesebeli várost, aki kereste, nem találta, aki nem kereste, megtalálta. A hetvenes évek legizgalmasabb, nagy vitákat kavart régészeti felfedezése. Valamikor hatezer évvel ezelőtt a mai Észak-Szíria területén kialakult egy kis falucska. Egy évezred múltán a falu virágzó várossá fejlődött, amelynek területén legkevesebb 25 ezer ember élt. A várost 50 méter széles földtöltés vette körül, amely még ma is 20 méterre emelkedik ki a környező síkság fölé. Élén király állt, aki pompás palotában élt. Elképzelhető, hogy hatalma nem egész életre szólt, hanem hét évre megválasztották. Erről egyelőre még keveset tudunk. A város központjában állt a palotaegyüttes és a templom. Ezeket a kézművesek, az iparosok és a kereskedők sűrűn egymás mellé épített házai vették körbe. Ebla élénk kereskedelmet folytatott a környező területekkel. A fában szegény Mezopotámiába például innen szállították az értékes faanyagot. Híres volt fazekasáruiról, de kereskedett nemesfémmel meg textillel is. Az áruk minőségét és a szállítási határidők betartását államilag ellenőrizték. Ebla idővel kiterjesztette uralmát a környező vidékre is. Ebla mégis örökre eltűnt volna még az utókor emlékezetéből, ha nem maradtak volna fenn a kortársak kőbe és agyagba vésett híradásai egy Ebla nevű erős és vagyonos városról. A megtalálása azonban sokáig váratott magára... Forrás: eletestudomany/archiv
TÖRTÉNELEM / Régészet kategória termékei
Chaim Bermant, Michael Weitzman: Egy ismeretlen ókori civilizáció. Ebla
Fordító:
Kiadás:
Budapest, 1986
Kiadó:
Kategóriák:
Régészet Egyetemes történelem Közel-Kelet
Nyelv:
Magyar
Terjedelem:
281 p., ill.
Kötésmód:
egészvászon
ISBN:
9632817060