Munkay János: Istennek földi országa Európában 1840 óta, vagyis minő viszonyban áll a katholicizmus hitélete, azaz: a hit és erkölcsök emelkedése, annak külterjedelméhez 1840 óta Európában?

Ki ne óhajtaná tudni, minő viszonyban álla katholicismus hitélete, annak külterjedelméhez Europában 1840 óta? Ugy hiszem nincs keresztény, kit ezen kérdésnek helyes megfejtése ne érdekelne! Valamint a jó gyermek örömest tudakozódik édes anyjának mibenléte felől, s részt vesz annak örömei- s fájdalmaiban: ugy a jó keresztény is élénk részvéttel viseltetik anyaszentegyháza iránt; vizsgálja az idő jeleit: hogy láthassa, valljon Krisztus vérével szerzett birtoka gyarapodott-e, vagy nem, vagy nem érte-e azt valamelly veszteség. És mint örül szíve, ha annyi cselszövények, harczok és soha sem nyugvó viharok közepett is a hitélet ébredését, sőt felvirágzását tapasztalja!
A pesti t. cz. egyetemi hittani kar által 1852-ben először, és 1853-ban másodszor kitüzött, és fönemlitett pályakérdés megoldásához én is járulni akartam; annyival is inkább, mivel épen a kitüzött korszak első éveibe esik azon időpont, midőn az egyházi élet menetét éber figyelemmel kezdem kisérni, s eltörülhetetlen betűkkel véstem szívembe Bossuetnek ama szavait.
„Elfeledve legyen jobbom szentséges egyház, ha rólad valaha megfeledkezném; szám padlásához ragadjon nyelvem és mozdulatlan legyen, ha gondolatom elseje, s minden örömeimnek kezdete nem te leszesz.”