Alföldy László: Hogyan sakkozzunk? Népszerű sakkiskola

Ha egyetlen szóval kellene válaszolnom a címben feltett „Hogyan sakkozzunk?” kérdésre, azt felelném, hogy „gondolkozva”. A sakkozás olyan szellemi küzdelem, amelyben a főszerepet a két ellenfél agyában kialakult tervezés játssza, s ennek csak látható vetülete a sakktábla és a rajta szüntelenül változó hadállás. A sakkjáték tehát gondolkodásra, tervezésre nevel.
Ám a gondolkodó embernek megvan az a sajátossága, hogy az érdeklődése gyorsan túlnő azon, ami éppen a kezeügyébe esik. Így van ez nyilvánvalóan a gondolkozva sakkozó emberrel is. Lehet, hogy kezdetben még csak az érdekli, miként nyerheti meg a játszmát, mi az adott állósban a jó és a rossz lépés a sakktáblán, hamarosan felkelti azonban az érdeklődését az is, mi és hogyan volt régen, hogyan alakult ki a mai értelemben vett sakkjáték, hogyan fejlődött máig. Innen már csak egyetlen lépés, hogy ne csak a múlt, hanem a jövő is érdekelje, s keresse a továbbfejlődés összefüggéseit abban az irányban is, hogy milyen lehetőségeket nyújt a sakkozás számára a mi társadalmunk, a társadalmi szervezettség mai fokán, mi a sakkozás szervezeti felépítése.
Alföldy László alapfokú tankönyvének érdeme és értéke az, hogy nemcsak olvasóinak ilyen irányban várható érdeklődési körére van tekintettel, hanem tudatosan is ráirányítja a figyelmünket erre a teljesebb sakkszemléletre. Az is megtanulhat belőle sakkozni, aki egyáltalában nem rendelkezik sakkismerettel, de élvezetes és hasznos olvasmány azok számára is, akik már túljutottak a sakkismeretek alapfokán.

Gerince sérült. Kötése megtört.