Karl János: Idegen tájakon

Karl János a háború előtti debreceni katolikus közéletnek (1931-1938) meghatározó egyénisége volt. Munkásságának legmaradandóbb része debreceni igazgatósága idejére esik. A Piarista Gimnázium jelentősen ekkor bővült és színvonalában is fejlődött. Nagyon ügyelt arra, hogy a gimnáziumban mindig rend és fegyelem legyen. Szigorú követelményeket állított a tanárokkal szemben is. Gyakorlatiasságát jellemezte, hogy ittléte alatt fontos szerephez jutott az ének-zene, a sport, fejődtek az ifjúsági szervezetek. Az önképzőkör, az intézeti sporttevékenység, a cserkészet hírnevet szerzett az iskolának országos szinten is. Jelentős irodalmi tevékenységet folytatott: sok cikket írt a Debreceni Újság, a Katolikus Figyelő, a Földrajzi Közlemények, a Katolikus Szemle, a Keresztény Nő, a Magyar Középiskola, a Magyar Kultúra, a Magyar Pedagógia, a Korunk Szava című folyóiratokba. Földrajzi tankönyveket is írt a középiskolások számára, melyek több kiadást is megértek. A Magyar Földrajzi Társaság levelező és választmányi tagja is volt. Mint iskolaigazgató, tagja volt Debrecen szent királyi város törvényhatósági-, közművelődési- és népművelési bizottságának is. Nagy gondossággal rendezte meg az iskolai ünnepélyeket, melyeken valóságos szónoklatokat tartott, nemes, megszívlelendő gondolatokkal. Jellemző palócos kiejtésében a sokszor hangoztatott "acélos izmokkal nekifeszülni a feladatoknak" szinte szállóigévé vált.