Lope de Vega: A táncmester

˝Aldemaro, vagyontalan nemesifjú a németalföldi háborúkból hazatérve egy menyegzői ünnepségen megpillantja Florelát, az újdonsült fiatalasszonynak, Felicianának szépséges húgát, és olthatatlan szerelemre lobban iránta. Miután azonban választottja egy jómódú nemesember, Alberigo leánya, nem meri nyíltan megkérni a kezét, hanem - magát táncmesternek mondva - bejelentkezik Alberigo házába, annak reményében, hogy a hölgyeknek táncleckéket adva könnyebben meghódíthatja a fiatal lány szívét. Hamarosan azonban veszedelmes vetélytársra talál a daliás, ám kissé üresfejű Vandalino személyében, aki után viszont nem a bájos Florela, hanem a lányka friss nászát ülő nővére vágyakozik. Feliciana, aki nem szerelemből ment férjhez a már öregedő Tebanóhoz, úgy érzi, joga van a szerelem természetes élményéhez is, és elhatározza, hogy egy kis csel segítségével - az éj leple alatt, magát elfátyolozva, mintegy a "húga nevében" - odaadja magát Vandalinónak. Florela, aki titkon viszonozza Aldemaro szerelmét, a nővére kedvéért eleinte belemegy a szerepcserés játékba, később azonban, amikor már a becsülete forog veszélyben, a "táncmester" leleményes közbenjárásával ellencsellel él...˝