A fiút kivégezték, majd fejét lova nyergéhez kötve visszaküldték övéihez. Amikor a sereghez visszatért harci mén döbbenetes terhét meglátta Pumil hadvezér, monoton hangon csak ennyit mondott:
„A fiam arca olyan, mint ha élne. Képes volt életét áldozni a királyért, így nincs miért sajnálnunk…!”
Természetesen minden harci művészetben vannak olyan elemek, amelyektől veszélyessé, sőt életveszélyessé válhatnak. Óriási felelősséget jelent tehát valakinek a testéből „fegyvert kovácsolnunk”.