Szöllősi Antal: Nyílegyenesen

Hosszú utat kell bejárni a kezdő íjásznak, amíg kilőtt vesszői nyílegyenesen repülve a cél közepébe csapódnak... és ezen az úton, csak önerejére hagyatkozva nem mindig fog nyílegyenesen haladni.
Szerencsére az íjászat ösvényén már jártak előtte mások, maguk is megküzdve a nehézségekkel, követve az előttük járók jelzéseit. A legjobbak közül valók nem csak az előrehaladással törődtek, de nem restelltek pályájuk csúcsán, az égbelőtt nyílhoz hasonlóan egy pillanatra megállni. Megállni, az utat megjelölni, s a maguk mögött hagyott szakadékon, bő tapasztalataik építőköveiből hidat építeni az utánuk jövőknek. Ilyen híd, ilyen útjelző ez a könyv. De nem csak az, hanem egy íjász pályájának mérföldköve is. Közel harminc, intenzíven az íjászattal eltöltött év tapasztalatainak esszenciája.
Nem hiszem, hogy aki ma Magyarországon íjásznak tartja magát, ne ismerné a könyv szerzőjét, hiszen, mint dr. Fábián Gyula egykori tanítványának, pályája együtt ívelt fel a magyar terepíjászattal.
Pályája delelőjén maga is tanítójává vált szeretett sportjának. Tevékenységét nem csak a hazai terepíjászatban – melynek kialakításához neve elválaszthatatlanul kötődik – hanem az íjászszövetségeben, a történeti íjászatban, a vadászíjászatban, és nem utolsósorban az íjászat népszerűsítésében is kifejti.
A legsokoldalúbb íjászok közé tartozik. Nincs az az először kezébe fogott íjszerszúm, amivel második-harmadik lövésre a célba ne találna, sokszor felülmúlva, de sohasem megszégyenítve magát az
íj gazdáját is. Élete ékes bizonyítéka annak, hogy az íjászat – bizonyos szintet meghaladva – nem csupán hobbi, vagy sport, hanem egy életforma is.
Ha egy kezdő íjász megkérdezné tőlem, mik az íj legfontosabb tartozékai, amit feltétlenül meg kell vásárolni, hogy íjászni kezdhessen, a felsorolásból nem hagyhatnám ki Szöllősi Antal könyvét. Mint az íjászatról hazánkban eddig megjelent legátfogóbb mű, nem csak a kezdő számára jelent biztos útmutatást, de nem hiányozhat a gyakorlott íjász könyvespolcáról sem. (Ambrózy Árpád)