Kovacsics József: A közigazgatás statisztikája és organometriája

Az államigazgatás vezetőinek ellátó, gazdálkodó feladatkörét, könnyebb megértés kedvéért, a kisebb közösségek – családok, háztartások – vezetőinek a szerepköréhez tudnám hasonlítani. Amíg azonban a kisebb közösségek gazdasági alapjai: bevételei, kiadásai, távlati elképzelései minden különösebb nyilvántartás és számítás nélkül is áttekinthetők, addig ahogy növekszik a közösségekhez, szervezetekhez tartozó ellátandók száma, az intézmények és a dolgozók száma, annak arányában válik egyre nehezebbé az áttekintés; a tervezés, következésképpen a gondos gazdálkodás, vezetés csak megfelelő nyilvántartások, statisztikák, közgazdasági elemzések útján lehetséges. A kis közösségek vezetői – családfők, háztartásvezetők – könnyen érzékelik a szükségleteket, s azoknak mikénti kielégítését, a kielégítés sorrendjét a környezetükkel való azonosulás alapján el tudják dönteni. A nagy közösségek vezetésénél az érzékelés, a szükségletek rangsorolása bonyolult. Sokszor csak áttételeken, egy vagy több szervnek (dolgozónak) az irányítási láncba való bekapcsolódása útján lehetséges. A helyes döntésekhez a nagy szervezetekben – mi a továbbiak során a közigazgatási szervezeteket vizsgáljuk csupán – elengedhetetlenül szükséges ismerni az irányított egység (város, község, járás, megye) gazdasági helyzetét, egészségügyi, kulturális és lakáshelyzetéi, kommunális ellátottságát, viszonyát az ország többi hasonló igazgatási egységéhez, ismerni kell továbbá a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat, hogy csak a legfontosabb kérdéseket ragadjuk ki. Mindez azt jelenti, hogy a statisztikai módszereknek az államigazgatási vezetők munkájában igen nagy jelentősége van. Annyira jelentősek az ilyen jellegű információk, hogy azok ismerete egyben a politikai célkitűzéseknél is nélkülözhetetlen. Miután a szocialista igazgatás minőségileg különbözik a felszabadulás előtti igazgatástól, nemcsak hatósági szolgáltatásokat nyújt, hanem tevékenyen részt vesz a gazdasági élet alakításában, a települések fejlesztésében, a lakosság ellátásában, nyilvánvaló, hogy a gazdaság- és a társadalomstatisztikai módszereknek és ismereteknek egyaránt nagy szerepe van. E kötet mégsem törekszik mindannak a statisztikai ismeretanyagnak az átfogására, ami az államigazgatás vezetésénél szükséges. Ennek több oka van: a könyv a joghallgatók számára készült, túlterhelésük nélkül csupán olyan ismeretanyag összefoglalására törekedtem, amely szemléletük formálásához, a jogászi munkában is szükséges statisztikai, közigazgatási műveltség elsajátításához szükséges.