Kabdebo Gyula: A szobrászat története

"A képzőművészetek helyet az építészet után az első helyet a szobrászat foglalja el; a két művészet sok helyütt összetalálkozik, mert művészi alkotásaik közül számos mind a kettőnek a körébe vág. A szobrászat alkotásai többfélék. A szobormű jellegét a teljesen szabad állás teszi s ezért az minden oldalról egyenlő hatással érvényesül. Állhat a szobormű egyetlen alakból, vagy alakok egész sorából, a mikor szoborcsoportnak nevezzük; de állhat csupán részletekből is, mint például a mellszobor. A domború mű csak egyik oldalról van szabadon és tulajdonképpen nem egyéb, mint sík, vagy hajlott lapból többé-kevésbé kiemelkedő szobrok sora, a melyeknek az alapból kiemelkedő magassága meg van rövidítve. A rövidülés mérve szerint megkülönböztetünk magas domború művet és lapos domború művet. A szobrászat művei - akár magukat a szobrokat, akár a domború műveket tekintsük is - a távlatos ábrázolást meg nem bírják. Azért, hogyha különböző távolságban lévő alakokat vagy tárgyakat ábrázol a szobrász, tökéletlen kisegítő eszközökhöz fordul. A szoborműnél a távolabb álló tárgyakat rendesen kisebbre készíti, a domború műnél pedig nemcsak kisebbre, hanem, laposabbra is mintázza azokat."