Őrszigethy Erzsébet: Asszonyok férfisorban

Saját élményei és többéves gyűjtőmunkája mellett Őrszigethy Erzsébet bőven alkalmaz más dokumentumokat; ezek is gazdagítják a kötetet, elősegítik a jelen – főleg a hetvenes évek falujának – mélyebb megértését. Hévízgyörk fő jövedelmét immáron két évszázada a piacozás biztosítja; a családi szerkezetet is ez határozza meg. Így jött létre az az életforma, melyen belül az asszonyé a gazdasági vezető szerep. A férfiak számára jó elhelyezkedési lehetőséget nyújtott először a vasút, majd a mai BKV elődje, a BESZKÁRT, így ők a városból a biztos havi jövedelmet hozzák, a nagyobb módot teremtő otthoni gazdálkodás s a piacozás az asszonyok kezébe ment át. Sajátos készségek alakultak ki és szabadultak fel ezzel, s olykor – konfliktuslehetőségek is. A Mulatság, tisztesség, szerelem című fejezet a szokásokat és az erkölcsiséget is ismerteti, színes, eredeti szövegekben. Csakúgy, mint a Házasságszerzés, házasság. Fiatal pár megindító hangú levelezése teszi emlékezetessé ezt a fejezetet. Hévízgyörk szokásaiban nehezen mozduló közösség, bár mostanára az élet jellegzetesen mai formái alakultak ki ott is. A fiatalok már más utat követnek, mint szüleik, de sokszor maguk sem tudják, merre is lépjenek. Tévutak, bukások akadnak itt is. Sorsuk alakulásába a szülők már nemigen szólnak bele – értetlenségből, tájékozatlanságból gyakran. A múltból egy szokás él töretlenül, és népesebb, mint valaha – a lakodalom. Nemcsak ünnep ez a színes sokadalom, gazdasági jelentősége is van például a nevezetes menyasszonytáncnak. Keveset tudunk a mai faluról; Őrszigethy Erzsébet könyve tanulságosan és szórakoztatóan bővíti ezt a nem elégséges ismeretet.