˝Ez a szó: szocziológia - sokkal világosabb értelműnek tetszik, semhogy meghatározásra szorulna. Etimológiai jelentése: a társadalom vagy a társaságok tudománya. De ez a világosság csak látszólagos. Mert ennek a kifejezésnek: a társaságok tudománya - több különböző értelmet tulajdoníthatunk. Első és legtágabb értelmében a szocziológia nem egyéb, mint a társadalmi tudományok: gazdaságtan, politika, ethnológia, nyelvészet, a vallások és művészetek tudománya, stb - összessége. Nyilvánvaló, hogy efféle tudománynak, amely a határozott, külön tárgykörnek híjával van, nincs létjogosultsága. Másodsorban érthetjük szocziológia alatt a tulajdonképpeni társadalmi tudományok rendszerbe foglalását, vagy - ha jobban tetszik, - azt a tudományt, amely e különböző tudományok egymásközti kapcsolataival foglalkozik. A szocziológia eszerint úgy viszonylanék a különböző társadalmi tudományokhoz, mint - a pozitivizmus szerint - a filozófia a szaktudományokhoz, amelyeket rendszerbe foglal. Tárgyalná a társadalmi tudományok egymásközti kapcsolatait és kitöltené réseiket. Ez az értelme már pontosabb, mint előbbi; de még mindig nem kielégítő. Mert ily módon nem választjuk el kellőképpen a tulajdonképpeni szocziális jelenségeket azoktól néprajzi, gazdasági, jogi, politikai, stb. jelenségektől, amelyek az előbbieket kísérik vagy létre hozzák. Másrészt pedig a szocziológusoknak az a törekvése, hogy pótolni akarják a társadalmi gazdaságtan, a jogtudomány, erkölcstan stb. hiányait, egy csöppet sem jogosultabb mint némely filozófusnak az az igyekvése, hogy többé-kevésbé helytálló hipotézisekkel pótolja a fizikai és természettudományok hiányait...˝
TÁRSADALOMTUDOMÁNY (történelem nélkül) / Szociológia kategória termékei
G. Palante: A szocziológia vázlata
Fordító:
Kiadás:
Budapest, 1920
Kiadó:
Kategóriák:
Nyelv:
Magyar
Sorozat:
Terjedelem:
234 p.
Kötésmód:
karton