Dékány István: Szociológiai műszótár

"Az olvasó ne feledje, hogy nem lexikonról, és nem tudós "meghatározások" közléséről van szó, hanem arról, hogy minél rövidebben rátaláljunk egy szó jelentésének - vagy jelentéseinek lényegére. Ezrével rajzanak ma oly szólamok, melyeknek a legfelkészültebb szó-magyarázó sem tudja pontos jelentését megadni. Ezt a ma meglévő homályosságot sokszor jeleztük. Magában a szakirodalomban is sok a hiányosság: nem törekednek pontos, meghatározott és állandó szó-jelentésre, sőt teljesen megállapodott s leszögezett szó-jelentések nem a leggyakoribbak. Társadalom-filozófiai műszót elvileg keveset vettem fel, éppúgy, mint általában filozófiai, államtani és közgazdasági műszót is. Kissé többet a nálunk ismeretlen "viszonytanból". Nincs a műszótárban társadalom-politikai, sem lélektani szógyűjtés; csak egyes, homályos esetekre történik utalás, amelyek alulírottnak sajátos álláspontját megvilágítják ott, ahol épp mellőzetlen. Didaktikai célja is van a műszótárnak: az hogy társadalomvizsgáló rábukkanjon feldolgozandó témákra. Alig egy tizede a kérdéseknek van jó szakmunkában kidolgozva, rengeteg a teendő. A XIX. század individualista-polgári kultúrája csodálatosan érzéketlen volt a szociális kérdések felkarolása, sőt csupán elméleti feltárása iránt is. Ma ez már lehetetlen. A legsürgősebb szempontok tekintetbevételére néha csak utal a műszótár egy-egy szava. Irodalomra csak egész kivételesen, hiszen helyünk a közlésre nagyon kevés volt. Ezért szűkszavúak, néha csak felsorolásszerűek, az egyes szómagyarázatok. A szakember érezni fogja, mennyi munka, több évtized, van amögött, amidőn itt "csak" különböztetünk egy szó több jelentése között avagy "csak" rövid pár szóval állást foglalunk valamely, évtizedek óta homályos, vagy vitás kérdésben. Itt természetesen indokolásnak helye nincs és nem is lehet."