Kilián József: Építőanyagok. Kötőanyagok

A kötőanyagok az építőipar legfontosabb és legnagyobb mennyiségben előállított építőanyagai. Jellemző adat a legértékesebb kötőanyag világtermelési volumenéről, hogy a cementtermelés 1972-ben közelitően megegyezett a világ acéltermelésével, vagyis 626 millió tonna volt. Mindkét anyagnál a világranglista élén a Szovjetunió állt, mert egyedül mintegy 1/6-át adta a világtermelésnek, mert cementből 104 millió tonnát állított elő. Sorrendben az USA (71 millió t.) és Japán (66 millió t.) követi a Szovjetuniót, továbbá a három ipari nagyhatalom együttesen körülbelül a világtermelés 40 százalékát reprezentálja. A cementtermelés az elmúlt 4-5 évben gyorsabban nőtt, mint az acéltermelés. Amennyiben az égetett mész felhasználásának volumenét átlagosan a cementigény 1/3-ának vesszük, a szervetlen kötőanyagok összes évi mennyisége ma több mint 800 millió tonna. Az égetett mész termelését nehéz arányosítani, mert az egyes országok sajátosságai szerint változik, így nem fejez ki olyan gazdasági színvonal-különbségeket, mint a cementtermelés, vagy az acéltermelés. A cement és a mész volumenéhez képest a többi szervetlen kötőanyag (gipsz, magnézia, gyengén hidraulikus kötőanyagok) termelése viszonylag kis mértékű. Hazánk a gipszkövet és az épitési gipsz kötőanyagot, valamint az égetett magnézia kötőanyagot nyersanyaghiány miatt importból fedezi. A világ összes szerves kötőanyag termelése (illetve felhasználása) nagyságrenddel kisebb, mint a szervetlen kötőanyagoké, ugyanis a bitumen, a kátrány, a műanyag kötőanyagok és a szerves ragasztók össz volumene az épitőípari felhasználásban körülbelül 30 millió tonna.
Mi tette az építőiparban uralkodóvá a szervetlen kötőanyagokat (főleg a cementeket és mész kötőanyagokat)? Elsősorban a kevesebb energiát igénylő, tehát olcsóbb előállitás, szemben például a műanyagokkal, másrészt az acéllal való kombináció lehetősége, amely a mükő kis húzószilárdsága miatti előnytelen anyagfelhasználást megszüntette. Ismeretes, hogy a cementkötésű betonokban és a mészkötésű szilikát-anyagokba acélbetétek ágyazhatók be a húzó-igénybevételek felvételére, ugyanis a két anyag együttdolgozását a közel egyenlő hődilatációs képességen és a jó felületi tapadáson kívül a kötőanyag lúgos jellege is biztosítja.