Taky Ferenc: Épületek villamos berendezései. Épületgépészet II.

A műszaki tudományok, fejlődő iparunknak megfelelően, egymástál élesen el nem választhatók. A gépesítés minden területen tért hódit, a hajtóenergia legnagyobbrészt villamos energia, világítási célokra pedig ma már kizárólagosan ez tekinthető legalkalmasabbnak.
Az építészmérnöknek is meg kell tehát ismerkednie az elektrotechnikának azon elemeivel, amelyek nélkül az építőipar fejlesztését eredményesen nem szolgálhatja.
E tárgy keretében az építész csak annyi villamos szakmabeli ismeretre tehet szert, amennyi a tervező és kivitelező villamos, illetve gépészmérnökkel való szakszerű tárgyalásaihoz szükséges.
Pontos része e tárgynak a világítástechnika. A világítástechnika az építészmérnököt ma már nemcsak a mesterséges világítás szempontjából érdekli, hanem a természetes világítás – ablakméretek megválasztása, ablakok célszerű elhelyezése, stb. – céltudatos és számításokon alapuló alkalmazásának szempontjából is. A világítástechnikai fejezeteknél nagymértékben felhasználtam a mesterséges világításra vonatkozóan már megjelent szabványt, a belső helyiségek természetes világításénak tárgyalásánál pedig a még csak tervezet formájában hozzáférhető szabványt vettem alapul. Mivel az utóbbi szabvány sok értékes és nélkülözhetetlen táblázatot is tartalmaz, amelyek nélkül méretezni nem lehet, jegyzetembe ezeket is átvettem.
Egyéb fejezetek anyagának összeállításánál sem mellőztem azt a néhány táblázatot, amihez szükség esetén az építészmérnök csak szakmai kézikönyvekből juthat hozzá.