Pöhm György: Képlékeny alakítások. Forgácsnélküli megmunkálás

"A fémek alakíthatósága már az őskorban ismeretes volt. Kínaiak, indiaiak, egyiptomiak már kb. 6000 évvel ezelőtt hidegen és melegen munkálták meg az aranyat, ezüstöt, bronzot, vasat és ezekből ékszereket és fegyvereket készítettek. Az indiaiak kb. 3300 évvel ezelőtt más acélt is elő tudtak állítani, sőt annak edzését is feltalálták, amiről az akkoriban híres damaszkuszi kardok tanúskodnak. Az eljárások nagyrészt feledésbe mentek, de bizonyos, hogy a fémek megmunkálása során sok ezeréven keresztül a kovácsolás játszotta a döntő szerepet.
A kovácsoló gépek azonban sokáig ismeretlenek voltak, az alakítás kézi erővel folyt. Csak a XVI. században, amikor a fejlődés folyamán mind nagyobb és nagyobb darabokat kellett kovácsolni, találkozunk először vízenergiával működtetett kovácskalapácsokkal. De ezek sem tudtak lépést tartani a vasgyártás fejlődésével. Teljesen új utakat keresve Kasmyth angol mérnök szerkesztette az első gőzzel működő kovácskalapácsot 1839-ben. Ez a találmány forradalmi hatással volt az egész kovácsolási technológiára.
A többi képlékeny alakítással dolgozó eljárás azonban csak jóval később fejlődött ki. A képlékeny alakítás törvényszerűségeinek feltárására pedig csak az eljárások kifejlődése után került sor. Évszázadokon keresztül megelégedtek azzal a tapasztalattal, hogy a fémes anyagok megfelelő erő alkalmazása esetén alakíthatók, hogy a darab méretei az alakító erő irányában ilyenkor csökkennek, míg más irányban növekednek. Hogy mekkora erő szükséges ehhez és, hogy az alakváltozás voltaképpen hogyan megy végbe, azt csak későbbi kutatások derítették fel."

A könyv mérete: 20 × 30 cm.