Korányi Imre: Tartók sztatikája. I. kötet. Sztatikailag határozott tartók. 2. füzet

"Könyvem következő, III. részében a tartók alakváltozásaival, azok meghatározási módjával, az erők és alakváltozások közti összefüggéseivel foglalkozunk. Mielőtt azonban erre rátérnénk, foglalkoznunk kell a mozgások általános törvényeivel. Ezzel a mechanikának külön az ún. kinematika, mozgástan foglalkozik. A kinematika magát a mozgást tárgyalja tekintet nélkül a testre haló erőkre, úgyhogy joggal tekinthető mozgások geometriájának. A mechanikából már ismert kinematikákban a geometriai tér fogalma mellett egyenrangú szerepet játszik az idő
szerepe is, gondoljunk csak vissza az ott tárgyalt sebesség, gyorsulás stb. fogalmára.
A tartók alakváltozásánál azonban bennünket az idő, amelyik alatt az alakváltozás létrejön, általában nem érdekel. Van ugyan a szilárdságtannak egy legújabban kifejlődött ága, a reológia, mely az alakváltozást az idő függvényében tárgyalja, ez azonban nem tartozik tárgykörünkbe. Ezért mi a mozgásokat végbemenetelük idejétől függetlenül tárgyaljuk, amit annál is inkább megtehetünk, mert csak gyorsan bekövetkező é ezért egyidejűnek tekinthetőmozgásokkal foglalkozunk, amelyeket felfoghatunk úgy is mint az egységidő alatt végbemenő egyidejű mozgásokat.
A kinematika nemcsak a tartók alakváltozása meghatározásának célját szolgálja, de lényegesen megkönnyíti az igénybevételeknek a meghatározását is, amennyiben azokat kinematikai felfogással egyszerűbben lehet meghatározni, mint sztatikai úton. Utalunk itt a kinematikus úton szerkesztett hatásábrákra, melyeket tárgyalni fogunk."

Érvénytelen könyvtári bélyegzővel.