Sík József: Elméleti és gyakorlati énekiskola. Elméleti rész

A kiadó, Rozsnyai Károly úr, fölszólított egy énekiskola megírására és szerkesztésére. Egy ideig vonakodtam e kívánságnak eleget tenni, mert ami az énekhangra és annak kiképzésére vonatkozik, már számtalanszor le van írva. Nem akartam az énekiskolák számát nagyobbítani, de a kiadó úr unszolására beláttam, hogy a megírással én az iskolák számát alig szaporítom, mert azok kevés kivétellel, mind idegen nyelven vannak megírva. Az idegen nyelvek közül, nálunk leginkább a német van elterjedve és ennek következtében a növendékek legnagyobb része német énekiskolák révén szerzi meg énekbeli tapasztalatait és tudását. Magyar énekiskola, amely az elméleti és gyakorlati részt egybefoglalja, tudtommal eddig még nem jelent meg. Ez késztetett a kiadó úr ajánlatának elfogadására s saját tapasztalataim, jegyzeteim és a legjobb kútfők nyomán megírtam az énekiskolát, amely felöleli az énektanítás összes anyagát. A legnagyobb figyelemben részesítettem nemcsak a régi de a legújabb módszertanokat is, többek között a jelenleg oly elterjedt Müller-Brunow-féle módszertant is, amelyet már megjelenése óta ismerek és figyelemmel kísértem. Az énekiskola gyakorlati részében a gyakorlatokon kívül, kadenciák, változatok és solfeggiok vannak öt füzetben fokozatos előmenetel szerint egybegyűjtve és rendezve. A régi mesterek: Aprile, Braimbilla, Bordogni, Concone, Marchesi, Panotka, Panseron, Rossini, Tosti és mások solfeggioinak javát gyűjtöttem össze, hogy azok révén a tanítvány hangját és énekelőadását a művészi ének kifejtésére sikerrel kiképezhesse. A Marehesi és Tosti solfeggiok részint a hang kiképzésére és a technika fejlesztésére, részint pedig a dallamosság iránt való érzék fölkeltésére tesznek kitűnő szolgálatot. Az énekiskola elméleti és gyakorlati része alkalmazkodik az orsz. m. kir zeneakadémia tanítási módszeréhez s így azzal azonos.

Gerince hátul végighasadt, ragasztószalag tartja.

Kötés több helyütt megtört.