Az első Régi zene kötet megjelenése óta több év telt el, s ez alatt az idő alatt sok minden megváltozott; a barokk hegedűk, furulyák és csembalók létezése mostanra már mind a közönség, mind a szakma számára elfogadott, vagy legalábbis számításba veendő ténnyé vált. A szerkesztő tehát tovább merészkedik: feladatának már nem annyira az alap-információk közlését, mint inkább átfogó jellegű, a zenélés magasabb szintjén jelentkező problémák felvetését tekinti; azt, hogy kézzelfogható dolgok - instrumentumok, nyomtatott betűk és kottafejek - mögött megsejtesse a korabeli embert is a maga sajátos gondolkodásmódjával és esztétikai felfogásával. A korabeli dokumentumok és mai tanulmányok fő témái: a 18. századi notáció és játékstílus, retorika és zene kapcsolata; színpadi mozgás és testtartás; a gregorián előadásmódja; igazi szenzáció az a nagy port kavart tanulmány, amelyből kiderül: a népszerű d-moll toccata és fúga valószínűleg nem Bach kompozíciója; végül interjúk a régi zene külföldi és hazai előadival, melyek mind azt tanúsítják: egyedül üdvözítő út nem létezik, a "historikus" irányzat eleven voltát éppen az utak és megoldások sokfélesége bizonyítja.
MŰVÉSZET / Zene kategória termékei
Régi zene 2. Tanulmányok, cikkek, interjúk
Szerkesztő:
Kiadás:
Budapest, 1987
Kiadó:
Kategóriák:
Nyelv:
Magyar
Terjedelem:
182 p.
Kötésmód:
papír
ISBN:
9633305950