Ludwig van Beethoven: Symphonie. Nr. 3. Es dur. Opus 55

„Beethoven az élet útjainak nem az a meggyőződéses vagy önmegadó vándora, aki – mint Bach, vagy Mozart – az elébe szabott mindennapi hivatás munkájában oldja meg a problémák óriását és oszlatja szét (anélkül, hogy látná) a magány roppant árnyékát. Beethoven „látott” és hősiesen küzdött; ezért valóban az volt, aminek a köztudat tisztelte: hérosz.” A Zenei Lexikon Beethoven-életrajzából.
Ludwig van Beethoven 1803-ban, mintegy fél év alatt írta 3. (Esz-dúr) szimfóniáját (op. 55.), a mű bemutatójára azonban csak két évvel később, 1805-ben került sor. A szimfónia, amely az Eroica névre is hallgat, a zenetörténet egyik fordulópontja. Ezzel a művével Beethoven végképp széttépte azt a köteléket, amely őt a régi formákhoz és művészethez kötötte. Beethoven maga is ezt tartotta a legjobbnak a szimfóniái közül. Minőségi ugrás munkásságában. Az első költői tartalmú zenemű. Harminchárom éves ekkor. Egy alkalommal, 1802-ben így nyilatkozott meg: „Nem vagyok megelégedve eddigi műveimmel. Mától új útra térek.”