Kniezsa István: A szlávok

A szlávok nyelve az indogermán nyelvcsaládnak ahhoz az ágához tartozik, amelyhez az indus, perzsa, örmény, dák-frig, illir és a balti nyelvek, vagyis ahhoz, amelyben az elől képzett k hang sz-, illetőleg s-sé vált. Ezt a hangtani sajátságot legjobban a száz szó indogermán megfelelőjének egyes nyelvi különbsége mutatja s azért ezt a csoportot satemnyelveknek is hívják, szemben a többi kentum (= latin centum szó) nyelvvel, ahol az ősi k megmaradt, vagy ebből később másképen fejlődött, mint pl. a germánban, ahol h-vá lett. A satem csoporton belül a legközelebb állanak a balti nyelvekhez, nyelvészetileg viszonylag olyan közel, hogy az indogermán nyelvek osztályozásánál a többi ágakhoz viszonyítva balti-szláv nyelvről szoktak beszélni. A balti nyelvek a litván, a lett és a már kihalt ó-porosz nyelvek. Ezek azonban nem szlávok, mint ahogy eléggé el van terjedve ez a felfogás, különösen a poroszok esetében. A szlávok őshazája végeredményében kapcsolatos az indogermán őshaza kérdésével, amely még máig sincs véglegesen eldöntve.