Vámbéry Ármin: Dervisruhában Közép-Ázsián át

Vámbéry Ármin 1863 - 64-ben tette meg nevezetes közép-ázsiai útját, melynek nyomán szárnyra kapta a világhír. Abban az időben Közép-Ázsia országai még önálló kánságok voltak, s szigorúan elzárkóztak az európaiak elől. Vámbéry tehát azt a módot eszelte ki, hogy mohamedán zarándok képében keresi fel a történelmi nevezetességű helyeket, Khívát, Bokharát, a tatárság fővárosát, Szamarkandot , Timur Lenk egykori székhelyét és a többi ősi várost. Teheránban egy Mekkából hazafelé igyekvő tatár karavánhoz szegődött, s hol szamáron, hol teveháton, hogy gyalogosan, kolduló dervisként, hihetetlen nélkülözések közepettte tette meg a hosszú utat Turkesztán földjére, hegyvidékeken és sivatagokon keresztül, miközben élete is nemegyszer veszélben forgott. Ezt a kalandos utazását beszéli el könyvében, amely egyúttal bepillantást nyújt a korabeli mohamedán világ szokásaiba, erkölcseibe.

Kötése kissé meglazult.