Hézser László: Harc a magyar jövőért

Előszó: dr. Orsós Ferenc a debreceni egyetem Kórbonctani Intézete, majd a Törvényszéki Orvostani Intézet vezetője, 1935-től a budapesti egyetem tanára. 1928-tól az MTA levelező tagja, 1940-től 1945-ös kizárásáig rendes tag. Az Orvosi Kamara képviselőjeként tagja volt a magyar parlament felsőházának. 1944 decemberében végleg Németországba távozott. Nyugdíjazásáig a mainzi egyetem képzőművészeti módszertan tanáraként dolgozott. Részt vett abban a bizottságban, amely Orsós módszereit alkalmazva 1943-ban megállapította a katyni vérengzés időpontját és ezzel bebizonyította, hogy a sok ezer lengyel katonatiszt kivégzését a Szovjetunió hajtotta végre. Később a szovjetek ezzel a németeket vádolták meg és a kampány részeként Orsós kiadatását is kérték, de a szövetségesek ezt megtagadták. A patológust Magyarországon azzal vádolták, hogy szakértői véleményeit szélsőjobboldali politikai nézetei alapján alkotta meg és az MTA-ból is kizárták. Amikor 1990-ben a Szovjetunió elismerte a vérengzést, az Orsós elleni vádak is semmivé váltak, de még ma is léteznek magyar internetes források, amelyek ismétlik ezeket. Tischler János cikke szerint Orsóst azért zárták ki az MTA tagjai közül, mert 1939-ben a parlamentben faji törvények meghozását sürgette a romák ellen, beleértve a sterilizációt és az internálást is. (wikipédia alapján)

Borítója lejár.