Vajon Imre: Útmutató az állattani szakköri foglalkozások vezetéséhez

A biológiai szakköri munkát - mint az iskolán kívüli szakmai tevékenységet - igen fontosnak tartom. Tapasztalati tény ui., hogy az órákon nyújtott biológiai szakanyag az érdeklődő és tehetséges általános- és középiskolai tanulók igényét nem elégíti ki. Szükséges tehát, hogy ezeket a biológia iránt vonzódó tanulókat fölkaroljuk és részükre biológiai szakköröket szervezzünk, ahol az iskolai tananyagon túlmenően és változatosabban elégítjük ki szakma iránti érdeklődésüket. Példák egész sorával lehetne bizonyítani, hogy a szakköri munka milyen előnyöket jelent a szakköri tagok és a társadalom számára. Azok a fiatalok, akik az általános és középiskolai szakköröknek lelkesen és eredményesen dolgozó tagjai voltak, rendszerint bekerülnek a biológiával kapcsolatos felsőoktatási intézményekbe. Várható tehát, hogy elsősorban ezek közül fognak kikerülni azok az emberek, akik a jövő jól képzett biológus tanárai, orvosai, gyógyszerészei, vegyészei, agrár- és erdészeti szakemberei, kutató biológusai stb. lesznek. A színvonalas szakköri munkával hozzájárulhatunk azon társadalmi igény kielégítéséhez, hogy mindenki olyan munkaterületre kerüljön, ahol tehetségét, tudását, szakismeretét a leggyümölcsözőbben tudja értékesíteni a társadalom és a maga javára egyaránt. A környező országokban is hasonlóan látják a tanórákon kívüli biológiai műveltség terjesztésének ügyét. Ezért pl. a Román Szocialista Köztársaságban igen nagy gondot fordítanak a biológiai szakköri munkára. A Szovjetunióban az 1967-68-as tanévtől a biológiában is lehetővé tették a fakultatív oktatást, heti két órában. Tapasztalatok szerint az oktatásnak e formája beváltja a hozzá fűzött reményeket, mert rugalmasan kielégíti a tanulók érdeklődését, elősegíti a tehetségek fejlődését és nevelési szempontból is szép eredményeket hoz.