Közcsend és Közbátorság. Budán, Pesten és Óbudán 1848-49-ben

Buda és Pest városok mámoros hangulatát 1848-49 történelmi napjaiban már számtalan különféle összeállítás bemutatta a korabeli sajtó, a naplók, a levelezések, a késői visszaemlékezések tükrében. Ez a kép kétségkívül nemcsak érdekes, de hiteles is, nem tükröz azonban minden lehetséges nézőpontot, melyből e korszak lényegi történéseit szemlélhetjük.
Jelen kötet összeállítói – fentiek tudatában – úgy gondolták, érdemes egyszer az akkor még három önálló részből álló, későbbi főváros életét a levéltári dokumentumok tükrében is megmutatni. A város és vezetői ez alatt a csaknem két esztendős periódus alatt egyfolytában döntéshelyzetben, (nem ritkán: döntési kényszerben) éltek. Valahányszor azt gondolták, hogy az élet immár visszazökken a „rendes” kerékvágásba, újabb fordulatok következtek, szükségképpen folyamatosan változtak az ügyintézés szempontjai, mi több, azok módozatai is. A városi polgár – adott esetben a folyamodó, kérvényező, igazolást kérő, a helyzetében bekövetkezett változást bejelentő polgár – kapcsolata a különböző városi hivatalokkal nem az újságokban, nem a magától értetődően szubjektív levelezésekben, de nem is az utólagos, valamilyen érintettség vagy elfogultság miatt torzult optikájú memoárokban érhető tetten. Ennek mozaikképét ma már csakis a levéltári iratok, őrzik meg számunkra.
Kötetünk éppen az eddig elmondottak miatt e speciális szemszögből kíséri figyelemmel az eseményeket. Sajátos metszetet ad a korról...