Komlós Aladár: Himnusz a Mosolyhoz

Komlós Aladár (született: Kredens, álnév: Koral Álmos; Alsósztregova, 1892. december 10. – Budapest, 1980. június 22.) magyar író, költő, műfordító, irodalomtörténész. Palotai Erzsi előadóművész férje.
A felvidéki lapokban jelentek meg versei, cikkei. 1925-ben a Színházi Élethez került, s ebben az évben jelent meg első cikke a Nyugatban. A folyóirat második nemzedékének egyik legfelkészültebb, legkarakterisztikusabb kritikusa és tanulmányírója lett. Első irodalomtörténeti könyve, Az új magyar líra 1928-ban jelent meg. Néhány állástalan esztendő után a bp.-i Zsidó Gimnáziumban kapott állást, magyart és latint tanított (1928-1938, majd 1940-1944). 1931-ben jelent meg A néma őrült arca c. verseskötete, amely nyílt szókimondásával megbotránkoztatta kritikusait. Az Írók és elvek (1937) c. tanulmánykötetében filológiai felkészültséggel, kritikusan közelítette meg az irodalmi jelenségeket. 1937-ben a csehszlovákiai kommunista Magyar Napnak adott nyilatkozata miatt két évre felfüggesztették állásából. A II. világháború idején a bergen-belseni munkatáborban volt (1944-1945). Hazatérése után 1946-ban egyetemi magántanárrá habilitálták. 1949. jan. és 1960. aug. közötti megbízott egyetemi előadó, majd gimn. tanár Bp.-en. 1953-tól az MTA Irodalomtörténeti Dokumentációs Központjában tudományos kutató.
 

Komlós Aladár dedikációjával.